Megcsappant az érdeklődés Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem iránt, ezt tapasztalták Marosvásárhelyen, nem csökkent viszont az egyetem különböző karaira bejutott magyar diákok aránya, ami ezúttal is 40-45 százalék között mozog. Dr. Nagy Örs egyetemi tanár, a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem rektor-helyettese szerint a diákok kevésbé látnak jövőt benne, amit a sok negatív élmény is befolyásol az államvizsga illetve az alorvosi (rezidensi) vizsga kapcsán. ccen a hallgatókat saját tankönyveikből tanítjuk, azonban az államvizsgára megadott tematika a bukaresti professzorok, előadók tankönyve alapján készül. Az alorvosi vizsgánál a hallgatók sérelmezik, hogy továbbra is üzletelnek a tételekkel. - Romániában már túl sok az orvosi egyetem, és vannak olyanok, amelyeknek a végzettjei évről évre sikertelenül szerepelnek az államvizsgán. - A tandíj az orvosi karon az első évben 700 dollár, a végzősöknek pedig 1200 dollárra emelkedik. - Minden tanszéken a magyar vonal számára fenn van tartva egy előadói állás, amelyet akkor tudnak betölteni, ha a pályázók megfelelnek a követelményeknek. - A hallgatók közel fele idén is magyar nemzetiségű. Most sem tudták elérni, hogy az anyagiakat biztosítsák a magyar nyelvű előadásokra a kétnyelvűnek elismert egyetem számára. A nehézségek ellenére az idén is megszerveztek a két nagyobb csoportot, ahol a magyar oktatók fizetés nélkül vállalták, hogy előadást tartanak. /Bodolai Gyöngyi: Kevésbé vonzó a pálya. Évkezdés az Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetemen. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./
2001. december 24.
Dec. 23-án ünnepségen köszöntötte Marosvásárhelyen a kilencven, illetve nyolcvan évet megért professzorait az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem vezetősége. A szenátus az intézmény tiszteletbeli professzora oklevéllel tüntette ki a nagy öregeket. A megtisztelő címmel járó oklevelet és emlékplakettet a 91 éves Dóczy Pál, a 90 éves Puskás György és a 90. életévébe lépő Horváth Endre, a 87 éves Kasza László, a 83 éves Kovács Endre valamint a 75 éves Simu George egyetemi tanárok vehették át. Tevékenységüket Sabau Marius egyetemi tanár, a MOGYE rektora, majd a rektor-helyettes, Nagy Örs professzor méltatta. "A belgyógyászat atyja, aki ritkán tapasztalt munkabírással végezte feladatát" - jellemezte többek között Dóczy professzort a rektor. /Tiszteletbeli professzorokat avattak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 24./
2002. március 25.
Marosvásárhelyen márc. 23-24-én tartották meg - kilencedik alkalommal - Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar hallgatóinak Tudományos Diákköri Konferenciáját, a TDK-t. Ez a legnagyobb Kárpát-medencei tudományos diákülésszak, amelyen a belföldi szaktekintélyek mellett az orvos- és gyógyszerészeti tudományok rangos magyarországi és külföldi előadói tartanak évről évre előadást. A több mint 260 dolgozat mellett az idén 43 budapesti, szegedi, debreceni és kárpátaljai hallgató vett rész a TDK-n. A Tudományos Diákköri Konferencia a romániai és nemzetközi tudományos élet szerves részévé vált, amiben szerepe van az egyetem vezetősége részéről kapott támogatásnak is - hangzott el dr. Nagy Örs professzor, a MOGYE rektor-helyettesének köszöntő beszédében. Az ülésszak szervezését a Magyar Diákszövetség vállalta. /(bodolai): TDK a MOGYEN. A legnagyobb Kárpát-medencei tudományos ülésszak. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 25./
2002. június 15.
Jún. 14-én 53. évfolyamatát bocsátotta útra a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, ahol a rendszerváltás óta a legnépesebb számú, közel 150 magyar hallgató végzett. Számukra dr. Nagy Örs egyetemi tanár, rektor-helyettes fogalmazta meg, hogy itthon, a szülőföldön van rájuk szükség. /(b.): Ballagás a MOGYÉ- n. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 15./ Egyed Zs. Imre előadótanár, az Általános Orvosi Kar dékán-helyettese beszédében leszögezte, hogy csak felszínes az a segítség, amit a hazai illetve anyaországi részről a romániai magyar orvos- és gyógyszerészképzés kapott. Amíg 1990 és 2001 között 207-ről 682-re növekedett a hallgatók száma, az oktatóké 54-ről mindössze 64-re. Az egyetemi karrier továbbra sem népszerű a végzősök körében, s ennek egyik okát az anyagi valamint a lakásgondok képezik. Jung János professzor viszont a felsőoktatást támogató Stúdium Alapítványról beszélt, amelynek gondozásában befejezéshez közeledik az az épület, amely a fiatal egyetemi kádereknek biztosít lakást, illetve a posztgraduális képzésre érkező orvosoknak és gyógyszerészeknek szálláshelyet, s szépen szaporodik az alapítvány szakkönyvtárának állománya is. /(b.): Nincs semmi, ami ne lehetnél… = Népújság (Marosvásárhely), jún. 17./
2003. április 5.
Ápr. 4-én Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota nagytermében kezdetét vette az orvostan- és gyógyszerészhallgatók X. Tudományos Diákköri Konferenciája. Neves magyar kutatók, egyetemi tanárok jöttek el előadást tartani, akik közül többen visszajáró vendégei a diákok tudományos fórumának. Míg a tíz évvel ezelőtt megtartott első rendezvényen nyolc dolgozat hangzott el, az elkövetkező két nap során a nyolc szekcióban a 216 részvevő diák 190 dolgozatot mutat be. Az egyetem vezetősége nevében dr. Nagy Örs rektor-helyettes értékelte az eltelt tíz év alatt történt fejlődést. /(bodolai): Jubileumi tudományos konferencia. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 5./
2003. május 7.
Az RMDSZ és a PSD közötti egyezmény értelmében április 30-áig kellett volna rendezni a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a magyar nyelvű oktatás kérdését. Bukarestben az utolsó tárgyalások folynak a beiskolázási számok fele-fele arányban történő elosztása érdekében. Elvi megegyezés született Bukarestben az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (PSD) között a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) beiskolázási számait illetően - jelezte dr. Ioan Nicolaescu, a kormánypárt Maros megyei szenátora, aki tudományos titkárként a MOGYE szenátusának is tagja. Nicolaescu méltányosnak tartja a magyar félnek a két párt idei egyezményében is rögzített kérését, miszerint a fakultások beiskolázási számát állapítsák meg fele-fele arányban. Az utóbbi években a magyar diákok száma ismét megugrott a marosvásárhelyi felsőoktatási intézményben, megközelítve, időnként pedig meghaladva az ötven százalékos arányt. A feleknek még nem sikerült teljesen egyetérteniük az ősztől beinduló asszisztensképzői kollégium, illetve a főiskolai rangú bábaképző sorsa fölött; az RMDSZ azt szeretné, ha a magyar felvételizők számára ezeken is biztosítanák az ötven százalékos beiskolázási arányt. Ehhez viszont módosítani kellene az egyetem chartáját, mely jelenlegi formájában nem kínál lehetőséget a kollégiumi anyanyelvi oktatásra. A végső szót a MOGYE 36 tagú szenátusa (ennek kevesebb mint egyharmada magyar nemzetiségű) mondja ki, az egyetemi autonómia miatt az eddigi eredmények kútba eshetnek. Dr. Puskás Attila tanársegéd, a szenátus tagja úgy véli, a kisebbségben lévő magyar tanerőknek semmi esélyük a döntés megszavazására. Hasonlóan borúlátó dr. Ábrám Zoltán egyetemi tanár is, aki arra az időszakra emlékeztetett, amikor az RMDSZ a kormányban volt, államtitkára volt az oktatásügyi minisztériumban, a 64 marosvásárhelyi magyar oktató beadványát azonban válaszra sem méltatták Bukarestben. "Amíg nincs magyar tagozat, nem a magyar közösség választja meg a rektor-helyettest, addig mások végzik a káderpolitikát és hozzák meg a gazdasági döntéseket" - mutatott rá Ábrám. A hátrányos megkülönböztetés legkézzelfoghatóbb jele a magyar oktatók hiánya: míg a tárgyalások a diákság ötven százalékos részarányáról szólnak, a pedagógusok aránya alig haladja meg a 25 százalékot. A lap háromszori felkérésére is elutasította a nyilatkozást dr. Nagy Örs, a MOGYE rektor-helyettese. /Szucher Ervin: Lekésett egyezmény-határidő. = Krónika (Kolozsvár), máj. 7./
2003. június 16.
Hasznos ez a tanácskozás, melynek egyik célja az is, hogy innen, erről a fórumról hangsúlyosan fölhívjuk a román kormány figyelmét nemcsak arra, hogy az RMDSZ hozzá kíván járulni a továbbiakban is az egészségügy problémáinak megoldásához, hanem arra is, hogy nagyon komoly gondok vannak az egészségügyben - szögezte le Markó Béla szövetségi elnök jún. 14-én Marosvásárhelyen az orvostalálkozón, melyet Az egészségügyi reform és a magyar orvosképzés aktuális kérdései címmel szervezett az RMDSZ. Daniela Bartos egészségügyi miniszter az utolsó pillanatban lemondta részvételét a fórumról, helyette George Pavelescu államtitkár érkezett. Az államtitkár a kórházi kezelésnek a járóbeteg ellátás irányában való elmozdítását emelte ki, ami többek között lehetővé teszi az ágyszámok mintegy 22 ezres nagyságrendű csökkentését, s ez egyéb intézkedésekkel összekapcsolva jelentős anyagi források felszabadulását eredményezi, mely összegeket az egészségügyi ellátás minőségének növelésére lehet fordítani. Dr. Göncz Kinga magyarországi politikai államtitkár a Magyarországon folyó átalakításokat ismertette.Dr. Bárányi Ferenc, volt RMDSZ-es egészségügyi miniszter kiemelte: beteg a román egészségügy, a biztosítási- meg a kamaratörvény három részre szakította az egészségügyi minisztériumot. Dr. Kalmár László, a Segítő jobb Alapítvány Kuratóriumának elnöke a román-magyar szakmai együttműködés lehetőségeit térképezte fel. Dr. Nagy Örs, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem prorektora A romániai magyar orvosképzés a MOGYE-n című előadásában leszögezte: az egyetemen volt, van, s kell legyen magyar nyelvű oktatás. A MOGYE- ről készült statisztika: míg 1989-ben csupán 19 diák tanult magyarul az egyetemen, addig a mostani, 54. évfolyamon az általános orvosin 109, a gyógyszerészetin 27, a fogászaton pedig 25 diák végzett. A jelentkezők és a bejutók arányát nézve az utóbbi öt-hat évben állandósult egy 115-120-as szám, mely alapul szolgálhat a beiskolázási számok bemérésére. Jelenleg az általános orvosi karon a diákok 44 százaléka tanul magyarul, a fogorvosin vannak olyan évfolyamok, ahol az arány 50 százalék feletti. Ami eredményként könyvelhető még el az a kétszériás magyar nyelvű oktatás lehetősége az általános orvosi karon, továbbá hogy az ősztől induló bábaképzésen is lesz a magyar nyelvű oktatás. Komoly gondok vannak viszont az oktatók körében: a magyar százalékarány nem éri el a 30-40-et. Mindössze 11 magyar professzor van, 14 magyar docens, 29 adjunktus, 37 tanársegéd és 25 preparátor. /(Bögözi Attila): Mitől madár az egészségügyi reform? RMDSZ-es orvosi találkozó Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./
2003. június 21.
Jún. 23-án tartják a felvételi vizsgát a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen. A helyek száma a tavalyihoz hasonló maradt. Dr. Nagy Örs tanszékvezető egyetemi tanár, a MOGYE rektor-helyettese az elmúlt hét végén a magyar nyelvű orvosi és gyógyszerészeti felsőoktatás helyzetéről és távlatairól tartott előadást. Az elmúlt évek bejutási arányát összegezve megállapíthatták, hogy az általános orvosi karra átlagosan 120 magyar diák nyert felvételt (voltak évek, hogy többen, máskor néhánnyal kevesebben), ezért ennyi helyre tartanak számot az idén is. A fogorvosin és a gyógyszerészeti fakultáson legalább a helyek felére. Ezeknek a számoknak a véglegesítése még nem történt meg, egy azonban biztos: az egyetem szenátusa elfogadta a két szériában történő oktatást az Általános Orvosi Karon, ami azért nagyon jelentős, mivel ez a szervezési forma a magyar oktatók számára kétszer annyi órát jelent, mint az elmúlt évben. Ebből kiindulva pedig növelni lehet a fiatal oktatók számát, és újabb professzorokat lehet kinevezni. A jelek szerint a szakminisztérium továbbra sem biztosít pénzt a kétnyelvű oktatásra. Jó hír viszont, hogy folyamatban van a négyéves bábaképző fakultás akkreditálása, amelyen magyar nyelven is fognak oktatni. A magyar tanárok aránya alacsony az egyetemen: az Általános Orvosi Karon az oktatók 29 százaléka, a fogorvosin ugyanannyi, a gyógyszerészetin pedig a 40 százalékuk magyar nemzetiségű. Részletezve: a magyar diákok oktatását 12 professzor (7 ÁOK, 1 FOK, 4 GYK), 14 docens (12, 0, 2), 29 adjunktus (21, 1, 5), 32 tanársegéd ( 27, 2, 3) és 25 preparátor (18, 5, 2) végzi. Nehéz valakit előadótanárrá előléptetni, mivel meg kell felelnie bizonyos szakmai követelményeknek. A tüdőgyógyászat, sebészet, sejtbiológia, bőrgyógyászat terén vannak még gondok. Tanársegédek itt is működnek, de előadást tartani nincsen joguk, ezért az oktatást órabéres előadókkal oldják meg. /Bodolai Gyöngyi: Kétszériás oktatás a MOGYE-n. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 21./
2003. szeptember 25.
Marosvásárhelyen, az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a magyar hallgatók az idén is jól szerepeltek, felvételi arányuk a gyógyszerészeti fakultáson 50 százalék körül, az általános orvosi és fogorvosi karon 40-45 százalék között van. Dr. Nagy Örs professzor, a MOGYE rektor-helyettese jelezte, a kormányhatározat megjelenését várják, amelynek értelmében az utóbbi öt év átlaga alapján határozzák meg a magyar diákok beiskolázási arányszámát, ami 40-50 százalék között alakult. Az egyetem szenátusa megszavazta a kétszériás oktatást, ami az órák számának megkettőződését jelenti, s az órarendet is ennek alapján szerkesztették meg. Vonatkozik ez az első-, másod-, harmad- és hatodéves diákokra, negyed- és ötödéven kevesebb a magyar hallgató. A meghatározott beiskolázási arányszám azért fontos, mivel ennek alapján ki lehet építeni a hiányzó katedrákat. Lehetőség lesz arra, hogy elő tudják léptetni a fiatal oktatókat, és újakat tudnak alkalmazni attól függően, hogy hol vannak üres helyek. Jelenleg a tantestületnek csupán az egyharmadát alkotják a magyar oktatók. Vannak olyan tantárgyak, ahol nem találnak az intézmény követelményeinek megfelelő tanárt. Óraadóként foglalkoztatunk elismert orvosokat, akiket azonban vagy a koruk miatt, vagy a tudományos munkásság hiányában nem tudunk alkalmazni. A Stúdium Alapítvány által létrehozott lakások és a könyvtár remélhetően ösztönző lesz. A főiskolai szintű bábaképzés idén nem indították, mert későn akkreditálták a főiskolát. - Egyelőre folytatódik a kivándorlás. A 2003-ban végzetteknek több mint a fele veszi a batyuját. A Stúdium Alapítvány támogatásával sok katedra kapott az oktatást elősegítő készülékeket, számítógépet, videoprojektort, a két sebészet speciális endoszkópot, az ortopédia pedig egy csontsűrűségmérő készüléket. /Bodolai Gyöngyi: Tanévkezdés előtt az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./
2003. november 12.
Akárcsak a kolozsvári Babes- Bolyai Tudományegyetem esetében, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozatának létrehozása ügyében is az egyetemi autonómiára hivatkozik a kormánypárt, az PSD. Ovidiu Natea prefektus, a kormánypárt Maros megyei elnöke elmondta, pártja nem avatkozhat bele a tanintézmény dolgaiba. Natea szerint a MOGYE-n mindenképpen meg kell várni a rektorváltást, és csak azután kell lépni. Illetékesek szerint a nyugdíjkorhatár felé közeledő rektort, Marius Sabaut Constantin Copotoiu váltja fel - aki várhatóan Sabaunál is határozottabban lép majd fel az anyanyelvű oktatás ellen - míg helyettesének, Nagy Örsnek, újabb négy évre szavaznának bizalmat. /Szucher Ervin: Vitatott álláspont. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./
2003. december 20.
Az RMDSZ Maros Területi Képviselők Tanácsa (TKT) dec. 19-én egyhangú szavazattal megerősítette a szervezet választmányának határozatát: Kelemen Atilla, a megyei szervezet elnöke az RMDSZ marosvásárhelyi polgármester-jelöltje. Markó Béla szövetségi elnök, Borbély László, a TKT elnöke és Kelemen Atilla megyei elnök közös sajtótájékoztatón jelentette be a hírt. Ugyancsak dec. 19-én tartotta alakuló ülését a Maros megyei Területi Egyeztető Tanács (TET), amelyen új vezetőséget választottak. Elnök: Valkay Ferenc vállalkozó, alelnökök: Szász Zoltán református esperes és Nagy Örs, az OGYE rektor-helyettese, titkár Szász Rózsa, a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület képviselője. Borbély szerint a TET felajánlotta tudását, tapasztalatát és támogatását az RMDSZ-nek. A továbbiakban elmondta, hogy az RMDSZ a továbbiakban is monitorizálja Florea jelenlegi polgármester nyilatkozatait és tetteit. Markó Béla szerint az, hogy a fontosabb városok közül elsőként Marosvásárhelyen állítottak polgármester-jelöltet, jelképes döntés: azt mutatja, hogy az RMDSZ nagy súlyt fektet az önkormányzati választásokra. Kelemen Atilla kifejtette, nem a nyilatkozatok szintjén dől el a polgármester-választás. Régi marosvásárhelyi család sarjaként meg tudja szólítani a vásárhelyi közösséget, románokat, magyarokat egyaránt. /Mózes Edith: Kelemen Atilla az RMDSZ marosvásárhelyi polgármester-jelöltje. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./
2004. február 11.
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) a tanítás nyelve 1962-ig kizárólag a magyar volt. Akkor vezették be a román tanítást, és azóta is érvényben van az a szabályzat, miszerint az elméleti oktatás nyelve magyar is lehet, de a gyakorlati képzés román nyelven zajlik. Az 1980-as évek második felében drasztikusan csökkent a magyar oktatók és diákok száma. Dr. Nagy Örs professzor, rektor-helyettes ismertette helyzetüket: kormányhatározat írja elő, hogy a MOGYE-n külön kell meghirdetni a beiskolázási helyeket a magyar és a román diákok számára. Beiskolázási helyekről van szó, és nem különálló magyar fakultásokról, mint a Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem esetében. A beiskolázási számok meghatározásának joga a kormányé, az egyetemi szenátusnak ezt el kell fogadnia. A kormányrendelet szerint az utolsó öt vagy hat év bejutási átlagát kell figyelembe venni. Eszerint az általános orvosi karon a helyek 43 százalékát, a fogászaton a 47 százalékát, a gyógyszerészetin az 54 százalékát a magyar hallgatók számára tartják fenn. Az orvosi oktatásnak olyan jellegzetességei vannak, melyek különböznek minden más területtől. A diákok az első három évben az egyetemen, preklinikai szakokon tanulnak. Utána a klinikákon folytatják, ahol nagyon nehéz lenne meghatározni azt, hogy milyen mértékben kellene magyarul vagy románul tanulniuk. Nagy Örs szerint magyarul kell tanulni, ő is magyarul végezte az egyetemet. Azonban románul is el kell sajátítaniuk a tananyagot, a szaknyelvet. A szakorvosi, főorvosi, doktorátusi vizsga román nyelven zajlik. A szükséges magyar oktatószemélyzetet tekintve gondok vannak. Az egyetemen a tanári karnak egyharmada magyar anyanyelvű, a szenátusnak is ilyen az összetétele. Az újságíró jelezte: az orvostanhallgatók panaszkodnak, hogy egyes tanárok nem tartják meg az előadásokat, vagy felkészületlenül mennek be az órára. /Máthé Éva: A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen: Az idéntől külön magyar beiskolázási helyek lesznek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./
2004. március 19.
Befejeződött a tisztújítás a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetemen. Az intézmény rektori tisztségébe Copotoiu Constantin egyetemi tanár került. Rektor-helyettesnek a tisztségébe újraválasztott Nagy Örs mellett Branzaniuc Klára egyetemi előadótanárt választották. /Új vezetőség a MOGYE élén. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 19./
2004. április 28.
Márc. 18-a óta új vezetősége van a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetemnek. A továbbiakban is a román többségű szenátus (25 -12) dönti el a magyar oktatás egyéb vonatkozásainak alakulását. A rektor-helyettesi tisztségbe újraválasztott dr. Nagy Örs tanszékvezető egyetemi tanár szerint az egyetem műszerezettségének problémája csak részben oldódott meg. A magyar oktatók száma most sem elégséges. Megszabott beiskolázási szám alapján nyernek felvételt az idéntől a magyar hallgatók, ami valójában az utóbbi öt év nemzetiség szerinti bejutási arányához igazodik. Ez az általános orvosi karon 43, a fogászaton 47, a gyógyszerészeten pedig 54 százalékot, átlagosan pedig 47-50 százalék közötti arányt jelent. Újdonság, hogy ősztől be kell indulnia a szülésznőképző főiskolának, szintén két nyelven, mivel önálló karnak nyilvánították. Az egyetemen a kollégiumi /gyakorlati/ oktatás csak román nyelven történhet. A gyógyszerészképzés lehetőségeiről dr. Dudutz Gyöngyi egyetemi tanár, a MOGYE Gyógyszerészeti Karának tudományos titkára beszélt. A kar felszámolásával járó sokkot kiheverve 1989 után munkát igényelt az oktatóktól, hogy a magyar csoport újrainduljon. A fiatal oktatók alacsony fizetése nem túl vonzó a frissen végzettek számára. A magyar oktatói kar kiegészítésében jelentkező nehézségeket csak fokozzák a szigorú törvények és rendszabályok. Vannak kiskapuk, de ezek a magyaroknak zárva maradnak. Jelenleg minden tanszéken folynak magyar előadások, de az oktatók túlterheltek, mivel két-három tantárgyat is kénytelenek tanítani. Fontos a Stúdium Alapítvány, amelynek egyik célkitűzése a fiatal magyar oktatói gárda támogatása. A Fogászati Karon a legreménytelenebb a helyzet, itt legalacsonyabb a magyar oktatók száma. Dr. Kovács Dezső tanszékvezető egyetemi tanár, a Fogorvosi Kar dékán-helyettese /aki a korábbi ciklusban is ugyanezt a funkciót töltötte be/ arról tájékoztatott, hogy egy professzor, egy adjunktus, egy tanársegéd és hat gyakornok alkotja a magyar oktatói testületet. A kilenctagú kari tanács hét román és két magyar oktatóból áll. Vannak olyan diszciplínák, mint például a fogpótlástan, ahol egy gyakornok van, s legalább nyolc év szükséges, hogy a szakvizsgák, doktorátusi vizsga letétele után eljuthasson az adjunktusi fokozatig. A konzerváló fogászaton is csak egy gyakornok képviseli a magyar oktatást. Mintha szántszándékkal tennének tönkre mindent. /Bodolai Gyöngyi: Csalódások és remények. A magyar tannyelvű orvos- és gyógyszerészképzés távlatai. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 28./
2004. szeptember 3.
Az Európai Unió kilenctagú szakbizottsága végzett ellenőrzést a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen az oktatási és az Egészségügyi Minisztérium képviselőinek kíséretében. Dr. Nagy Örs tanszékvezető egyetemi tanár, a MOGYE rektor-helyettese elmondta, hogy az ellenőrzés során felmérték az oktatótestület képzettségét, a professzorok, előadótanárok, adjunktusok, tanársegédek számát. Egészében véve elégedettek voltak a látottakkal. A felszereltség területén vannak gondok, de az oktatói testület szakmai felkészültsége, az oktatás tartalma terén a romániai orvos- és gyógyszerészképzés legjobb egységei közé tartozunk. Ha pozitívan értékelik a tevékenységet, akkor a marosvásárhelyi diplomát elfogadják az Európai Unióban is. /(bodolai): Az EU-s elvárások alapján. Értékelik a MOGYE-n folyó tevékenységet. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./
2004. szeptember 28.
Szept. 27-én tartotta ünnepi tanévnyitóját a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi Műszaki és Humán Tudományok Kara. Az ökumenikus istentisztelet után Hollanda Dénes, az egyetem dékánja elmondta: bár az idén a korábbi évekhez képest több diák kezdi meg tanulmányait a Sapientián, mégsem teltek be a meghirdetett helyek. November közepére tervezték az új épület átadását, ez kitolódik a második félévre, mivel a befejezéshez szükséges összegből még 100 millió forint hiányzik. Ugyancsak 27-én volt a tanévnyitó a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, Constantin Copotoiu rektor és Nagy Örs rektor-helyettes üdvözölte az elsőéveseket. Hadnagy László a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség elnökeként vezette be néhány gondolat erejéig a gólyákat a diákélet rejtelmeibe. /File Mónika, Mészely Réka: Tanévnyitó a Sapientián és a MOGYE-n. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 28./
2004. december 16.
Marosvásárhelyen az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem végzősei közül viszonylag kevesen próbálják meg a rezidensi vizsgát, tájékoztatott Nagy Örs orvosprofesszor, az egyetem rektor-helyettese. A magyar végzősök alig húsz százaléka marad itthon, a többiek főleg Magyarországra távoznak. Magyarországról pedig hetente-havonta nyolc-tíz fiatal orvos távozik nyugatra, ez egy valóságos szürkeállomány-export. /Mészely Réka: A fiatal magyar orvosok inkább külföldön próbálnak szerencsét. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 16./
2005. február 21.
A román és a magyar oktatási miniszternek is javasolni fogja Markó Béla miniszterelnök-helyettes, hogy jöjjön létre egy megállapodás, miszerint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet (EMTE) a román és a magyar kormány közösen támogassa. Markó Béla Marosvásárhelyen találkozott a romániai magyar felsőoktatás vezetőivel. /Borbély Tamás: Román–magyar kormánymegállapodás kellene az EMTE-nek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./ A tanácskozáson Kötő József, az Oktatásügyi Minisztérium kisebbségekért valamint a nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkára mellett megjelent többek közt dr. Nagy Örs, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) rektor-helyettese, Szilágyi Pál, a Sapientia EMTE rektora, valamint Dávid László rektor-helyettes, Béres András, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rektora, Salat Levente és Nagy László, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettesei. A MOGYE rektor-helyettese közölte, hogy a beiskolázási számok bevezetése tavaly jó megoldásnak bizonyult, és máris érzékelhető egyfajta stabilitás. /Antalfi Imola: Magyar egyetemi vezetőkkel találkozott Markó Béla. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 21./
2005. április 16.
Az Erdélyi Múzeum Egyesület Orvos- és Gyógyszertudományi Szakosztálya az 1990-es újraindítása óta aktív szakcsoportokat tudhat köreiben, amelyek rangos rendezvényeket szerveznek, – hangoztatta dr. Kovács Dezső, a szakosztály elnöke a XV. Tudományos Ülésszak ünnepélyes megnyitóján Marosvásárhelyen, amelyen jelen voltak Balla Árpád, dr. Klara Branzaniuc és dr. Nagy Örs, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektor-helyettesei és dr. Péter Mihály, a szakosztály alelnöke is. A tudományos orvosi ülésszaknak Marosvásárhely harmadik alkalommal ad otthont, a MOGYE idén ünnepli fennállásának hatvanadik évét. Az április 14-16. között zajló konferenciára közel hatszáz egyetemi tanár, orvos, gyógyszerész és egyetemi hallgató jelentkezett. Dr. Kovács Dezső beszámolt az általa vezetett szakosztály tevékenységéről. A szakosztály által működtetett orvosi szaklapot akkreditálták, negyedévenként jelenik meg. Idén két díjat is létrehoztak. Az egyiket Lencsés Györgyről nevezték el, aki a Teleki Tékában őrzött Ars Medica című kódexével az első magyar nyelvű, átfogó orvostudományi könyvet alkotta meg. A díjat évente adják át azon orvosoknak, gyógyszerészeknek, akik a magyar és egyetemes tudomány számára kimagasló eredményt mutatnak fel.. A szakosztály által létrehozott másik díjat dr. Csőgör Lajosról, az orvosi egyetem első rektoráról nevezték el. A konferencia második napján dr. Feszt György egyetemi tanár a marosvásárhelyi magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés hatvan évére tekintett vissza. /Mészely Réka: XV. EME Tudományos Ülésszak. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 16./
2005. szeptember 20.
Szeptember 17-én a magyar kormánynak címzett ajánlások megfogalmazásával ért véget a Magyar Professzorok Világtalálkozója, amelyet a Sapientia Egyetem marosvásárhelyi új épületében tartottak. Erősíteni kell a magyar nyelvű oktatás teljes vertikumát a határon túli régiókban. Ehhez többletfinanszírozás szükséges egy határon túli magyar felsőoktatási alap létrehozásával. Nagyobb figyelmet kell fordítani e régióban az oktatói utánpótlás rendszeres biztosítására, törvényes lehetőséget kell teremteni a végzett orvosok és gyógyszerészek magyarországi szakintézetekben való továbbképzésére s a diplomák kölcsönös elismerésére. Több választási cikluson átnyúló, hosszú távú tudománypolitikai stratégia kidolgozása szükséges, olvasható az ajánlásban. Csath Magdolna, a gödöllői Szent István Egyetem professzora előadásában hangsúlyozta, hogy egy nemzet versenyképességét nem az alacsonyan tartott bérekkel, a legyengített nemzeti valutával és a külföldi cégeknek kínált támogatásokkal lehet javítani, sokkal inkább azzal, hogy egy ország mennyit áldoz a képességek, az általános tudásszint emelésére és az infrastruktúrára. Kósa András gödöllői matematikaprofesszor tette fel a kérdést, hogy az oktatásban le szabad-e mondani a régi korok értékeit is őrző hagyományokról? A világtalálkozón Markó Béla miniszterelnök-helyettes az erdélyi magyar felsőoktatás 15 éves mérlegét vonta meg. Ez idő alatt sikerült egy olyan felsőoktatási rendszert felépíteni, amelyről már lehet kritikusan szólni. Ezt a rendszert versenyképessé kell tenni, mondotta. El kell érni azt, hogy a Sapientia Egyetem fenntartásában a román állam is szerepet vállaljon. Markó Bélát a Magyar Professzorok Világtanácsa Pro Universitate et Scientia-díjjal tüntette ki. Ezt követően a Világtanács oklevelét és emlékérmét vehette át Kásler Miklós, a budapesti Országos Onkológiai Intézet professzora, valamint a MOGYE egyetemi tanárai: Csedő Károly, Jung János és Nagy Örs rektor-helyettes. /Bodolai Gyöngyi: Ajánlások megfogalmazásával zárult a Magyar Professzorok Világtalálkozója. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 20./
2005. szeptember 27.
Marosvásárhely állami és magánegyetemein közel 15 ezer hallgató folytatja, illetve kezdi meg tanulmányait. Dr. Nagy Örs tanszékvezető egyetemi tanár, a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem rektor-helyettese elmondta, hogy a helyek 43 százalékára vehettek fel magyarokat, így az általános orvosi karon 104 magyar diák kezdi el tanulmányait a térítésmentes oktatás keretében, és 73-ra növekedett a tandíjköteles elsőévesek száma, ami 50-50 százalékos arányhoz vezetett. A fogorvosi karon 24 magyar és 26 román diák jutott be az államilag finanszírozott helyekre, a gyógyszerészeten fordított az arány. A bábaképző főiskolán 11 magyar és 10 román diák kezdi meg a felkészülést. A kétnyelvűséget illetően nem történt előrelépés az egészségügyi asszisztenseket képző főiskolai oktatás terén. Miközben a minden szinten lehetséges anyanyelvű oktatásról beszélnek, a főiskolán nem indíthattak magyar szakot. – Az egyetemen a magyar oktatók száma egyelőre elmarad a lehetőségektől, annak ellenére, hogy a fiatalokat előreléptetnek, és az oktatószemélyzet tagjai közül mindazokat, akik eleget tesznek az előírásoknak. Az utánpótlást a végzős hallgatók kivándorlása nehezíti meg. A nehézségek ellenére egyelőre nincs olyan tantárgy, amelyből ne tudnának magyar nyelvű előadást biztosítani. Besegítenek a nyugalmazott óraadó professzorok is. – Többen felvették: az adminisztratív személyzet összetétele egyáltalán nem tükrözi azt, hogy ezen az egyetemen kétnyelvű oktatás folyik. Idén lesz 45 éves a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem, amely az 1960-ban létesített pedagógiai főiskolából alakult át mérnökképző intézetté, majd 2000-től egyetemmé. Az egyetem vállalta a magyar szakos tanárok továbbképzését is, holott nem rendelkeznek szakoktatókkal. Az volt az indoklás, hogy a tanárok beleegyeztek, hogy egyes tantárgyakat románul hallgassanak. /Bodolai Gyöngyi: Évkezdet az egyetemeken (1.). = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./
2005. november 23.
Dr. Nagy Örs professzort, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektor-helyettesét nemrég választották meg a Román Ortopédiai és Traumatológiai Társaság elnökének. Úgy érzi, hogy a marosvásárhelyi ortopédiai iskola elismeréséről van szó. Újabb szakosztályok, alszakosztályok létrehozását tervezik. Ezek külön szakmai társaságként működnének az ortopédiai és traumatológiai társaság égisze alatt, ami Nyugat-Európában már régen megvalósult. Szeretne minél több ösztöndíj-lehetőséget biztosítani a fiatalok számára. Az elnökség feladata a színvonalas szakmai összejövetelek, konferenciák megszervezése. Ezért kapcsolatba lépett vele dr. Vécsei Vilmos professzor, a bécsi traumatológiai klinika vezetője, az Európai Traumatológiai Társaság leköszönő elnöke Vécsei professzor ígéretet tett, hogy meglátogatja Romániát, s Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen szakmai tanácskozást tartanak. /(bodolai): A vásárhelyi ortopédiai iskola elismerése is. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 23./
2005. december 16.
„Fontos esemény a mai, hisz hat évtized munkásságára tekint vissza” – mondta dr. Nagy Örs a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) prorektora, abból az alkalomból, hogy a MOGYE alapításának 60. évfordulóját ünneplik. A múltidézés mellett az egyetem díszdoktorává avatják Péterffy Árpád szívsebészt, a debreceni Szívsebészeti Klinika vezetőjét, a svédországi Linköping Egyetem professzorát. /Bögözi Attila: Hatvanéves a MOGYE. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./
2006. október 18.
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen az ünnepélyes megnyitón többen említették a minőséggel kapcsolatos problémákat. Országos szinten túl sok az orvosi egyetem, s így ma már nemcsak a legfelkészültebb fiatalok nyernek felvételt. Dr. Nagy Örs tanszékvezető egyetemi tanár, a MOGYE oktatásügyi kérdésekkel megbízott rektor-helyettese elmondta, az idei felvételi vizsgát követően felháborodást, tiltakozást váltott ki, hogy a kormányhatározatban megszabott beiskolázási arány az általános orvosi karon (a 240 helyből 43% a magyar, 57% a román vonalé) oda vezetett, hogy az államilag támogatott helyekre a román tagozaton sokkal kisebb általánossal jutottak be hallgatók. A román jelentkezők megoszlanak az ország különböző egyetemei között, a magyar középiskolát végzett fiatalok viszont a vásárhelyire felvételiznek. Az RMDSZ-nek kezdeményeznie kellene a kormányhatározat kiigazítását, s korrigálni a helyek számát. Az utolsó két évfolyam több mint hatvan százaléka elhagyta az országot, a Magyarországra mennek, az ott végzett hallgatók pedig nyugatra távoznak. Sokan kifogásolták, hogy idén sem indult magyar tannyelvű asszisztensképzés. A jövő tanévtől a fakultássá vált asszisztensképző kollégiumokban magyar nyelven is elkezdődik az oktatás. Baj van a színvonallal. /Bodolai Gyöngyi: Romló színvonal az orvosképzésben. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 18./
2006. november 17.
Két év után, október 25-én a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) szenátusi ülésén módosították az egyetemi chartát. A szenátus nem fogadta el a magyar oktatással kapcsolatos, Kincses Ajtay Mária professzor által tett javaslatokat. Constantin Copotoiu rektor szerint Kincses Ajtay Mária „álproblémákat” vet fel, amelyeket a szenátus magyar nemzetiségű tagjai – akikről Kincses Ajtay Mária azt állította, hogy nem képviselik a magyarságot – nem támogattak. A rektor szerint nem megvalósítható sem a kétnyelvű feliratok elhelyezése az épületben és a homlokzaton, sem pedig a magyar nyelvű gyakorlati oktatás bevezetése, ugyanakkor támogatja az angol nyelvű oktatás indítását az általános orvosi és a fogorvosi karokon. Dr. Kincses Ajtay Mária október 24-én nyújtotta be javaslatait a charta módosítására. Javasolta, hogy töröljék el azt a tiltást, miszerint a gyakorlati oktatás csak román nyelven folyhat, hiszen ez a magyar nyelv kizárását jelenti a gyakorlati oktatásból. A javaslatok összefoglalták azokat a követeléseket, amelyeket a Bolyai Kezdeményező Bizottság marosvásárhelyi tagozata nevében fogalmazott meg dr. Kincses Ajtay Mária. Ezek között szerepel: a széles körű döntéshozási és pénzügyi önállóságot élvező magyar általános orvosi, gyógyszerészeti és fogorvosi karok létrehozása a MOGYE-n; a magyar nyelvű képzés bevezetése a laboratóriumi gyakorlatok, illetve a klinikai gyakorlati oktatásban, amivel párhuzamosan lehetővé kell tenni a román szaknyelv elsajátítását; a magyar nyelvű képzés kiszélesítése a hároméves kollégiumi oktatásban (jelenleg az öt kollégiumi szakirányból csak a bábaképzőn van magyar nyelvű oktatás); a magyar tagozat számára fenntartott tandíjmentes helyek számának megduplázása, tekintettel arra, hogy az Általános Orvostudományi Karra magyar nyelven felvételiző diákok évek óta magasabb jeggyel esnek ki a felvételi vizsgán; külön állások meghirdetése a magyar oktatók számára, akiknek felvételét az egyetem vezetősége szándékosan akadályozza, és akik aránya az intézmény tanári karában mindössze 29%; az egyetemi szenátus magyar tagjai arányának a jelenlegi 30%-ról 50%-ra való növelése, a magyar oktatók arányos képviselete a vezető tisztségekben is. (Jelenleg az intézmény egyetlen dékánja sem magyar nemzetiségű, a 14 tanszékvezetőből csak három, az egyetemi szenátus bürójának 7 tagja közül pedig mindössze egy magyar); a magyar nyelv használatának bevezetése az intézményi adminisztrációban, magyar adminisztratív személyzet alkalmazása; kétnyelvű feliratok elhelyezése az intézmény egész területén; a magyar diákok számára a magyar nyelvű államvizsga biztosítását, valamint a magyar szakdolgozat elkészítésének és megvédésének lehetősége. Kincses Ajtay Mária elmondta, hogy a jelenlegi charta bizonyos pontokon, az anyanyelvű oktatás szempontjából, diszkriminatív elemeket tartalmaz. Kincses Ajtay Mária javaslatait nem tárgyalták a szenátus ülésén, ezért írásban fogja kérni a rektor válaszát, a végeredményt és a megfelelő jegyzőkönyv csatolását, amely bizonyítja, hogy elvetették javaslatait. Dr. Nagy Örs rektor-helyettes nem volt jelen a szóban forgó szenátusi ülésen, úgy vélte, Kincses Ajtay Mária javaslatai közül sok minden megvalósítható, de ehhez valóban le kell ülni tárgyalni. Nagy Örs szerint a széles körű döntéshozási és pénzügyi önállóságot élvező magyar általános orvosi, gyógyszerészeti és fogorvosi karok létrehozásához kormányhatározat kell. A gyakorlati magyar nyelvű oktatással kapcsolatban fenntartásai vannak a rektor-helyettesnek, mondván, hogyan fognak elmenni a román nyelven tartott rezidensi vizsgára, szakvizsgára, főorvosi vizsgára? Nagy Örs szerint a kétnyelvű feliratok elhelyezése megvalósítható. A MOGYE másik rektor-helyettese, Branzaniuc Klára szerint a minőségi követelményeket kell elsősorban szem előtt tartani, a Kincses Ajtay Mária által felvetett egész problémakör „hamis”. Ő maga is magyar, annak ellenére, hogy románul tanít. „Álproblémát jelent az EU-csatlakozás küszöbén ilyen pitiáner ügyekkel előállni” – hangoztatta a rektor. Constantin Copotoiu szerint, ha magyar nyelven oktatnák a gyakorlatot, mi történne mintegy 50 román oktatóval? Kinek használ ez a különválás? A rektor megmondta Kincses Ajtay Máriának: mondhat, amit akar, de felelnie kell kijelentéseiért. A szakdolgozatokat románul kell elkészíteni, mert a vizsgáztató bizottság tagjai meglehet, nem tudnak magyarul. A kétnyelvű feliratokat nem támogatja. Ugyanakkor a rektor szorgalmazza a szaktárcánál az angol nyelvű karok létrehozását. /Antalfi Imola: A magyar nyelvű oktatás kibővítését kérik a MOGYE-n. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 17./
2007. március 31.
A tudományt ünnepelni gyűltek össze a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem /MOGYE/ hallgatói és meghívott vendégeik március 29-én Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában. Szőcs Iringó ötödéves általános orvosis hallgató a XIV. Tudományos Diákköri Konferencia (TDK) szervezői, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség részéről köszöntötte az egybegyűlteket. A TDK négy napos lesz. Az első helyezettek a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium jóvoltából egy hónapos kutatói ösztöndíjban és személyenként 60000 forint értékű pénzösszegben részesülnek. Csegzi Sándor alpolgármester kifejtette, a szakorvosok hiányával, az egyetemi végzősök „elvándorlásával” kell szembenéznie az országnak. A tapasztaltak ellenére visszatérésre, visszafordulásra biztatta a diákságot. A TDK megszervezése, az itt lezajló előadások, bemutatók olyan hasznos tevékenységet jelentenek, amelyet őrizni és folytatni kell – hangzottak el dr. Nagy Örs egyetemi tanszékvezető, a MOGYE rektor-helyettesének szavai. Idén közel 150 dolgozattal neveztek be a tudományos megmérettetésre, és összesen 30 vendégdiák érkezett a konferenciára. /(ferencz ): XIV. Tudományos Diákköri Konferencia. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 31./
2007. április 3.
Eddig az egyetemek kis hányada élt azzal a lehetőséggel, hogy jelentősen megkönnyítve a diákok dolgát, leegyszerűsítse a hallgatók diplomaszerzését, melyet az Oktatási Minisztérium legutóbbi rendelete tesz lehetővé. Az új szabályozás alapján az egyetemek vezetősége eldöntheti, hogy a végzős hallgatók csak a szakismereteik tárgykörében szervezett államvizsgán („licencvizsgán”), vagy csak államvizsga dolgozat („diplomamunka”) megírásával adnak számot felkészültségükről, esetleg mindkét formát választják a megmérettetésre. Az egyetemek nagy része úgy döntött, mindkét formát választja, vagyis megmarad a régi rendszerű végzős vizsgáknál. Az utolsó évesek tehát szakdolgozatot írnak, és felmérő vizsgát is letesznek. Az államtitkár úgy véli: egyes egyetemeken, mint amilyenek a színművészeti, zene vagy képzőművészeti, teljesen fölösleges a felmérő vizsga. Nagy Örs, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) prorektora a középszerűség bátorítását látja abban, hogy a minisztérium tovább lazítja az igényesség mércéjét, azzal, hogy lemond az államvizsga eddigi kétpróbás rendszerének kötelezettségéről. Hollanda Dénes, a Sapientia Egyetem marosvásárhelyi Műszaki és Humán Tudományok Karának dékánja elmondta, hogy az államvizsgára vonatkozó bármilyen minisztériumi intézkedés a Sapientia marosvásárhelyi karait egyelőre nem érinti, mert az egyetem nem rendelkezik hivatalos akkreditációval. Pósa Tibor, az Országos Magyar Diákszövetség elnöke a szubszidiaritás elvének alkalmazását látja a minisztériumi döntés mögött. Helyesnek tartja, hogy helyi szintre ruházzák át az államvizsgaforma kidolgozását. Veszélyt is jelenthet a döntés, mert a karok arra is használhatják ezt, hogy megkönnyítsék a záróvizsgát, ami nem lenne jó, az egyre hígabb egyetemi oktatást figyelembe véve. A kolozsvári Politológia és Adminisztratív Tudományok kara tanszékvezetői máris változtatnak az államvizsga eddigi rendjén. A karhoz tartozó újságíró és kommunikáció szakos diákok választhatnak majd a szakdolgozat vagy portfolió között, ami a diák tevékenységi körében elvégzett gyakorlati munkával lesz kapcsolatos. /Könnyítés az egyetemi végzősöknek. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./
2007. április 21.
A tavaly összeállított, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozata helyzetének rendezésére vonatkozó javaslatlista második, „véglegesített” változatát is elkészítette a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) marosvásárhelyi tagozata. Április 20-án sajtótájékoztatón jelentette be Kovács Lehel, a BKB alelnöke és Kincses-Ajtay Mária, a marosvásárhelyi tagozat vezetője: elvárják, a MOGYE vezetése tartsa be a háromnyelvű feliratozásra és a beiskolázási arány módosítására tett ígéreteit, ugyanakkor tárgyaljon a többi javaslatról is. A MOGYE rektor-helyettese, dr. Nagy Örs közölte: április 24-én háromnyelvű táblát helyeznek el az épület homlokzatán. Dr. Kincses-Ajtay Mária hangsúlyozta, a javaslatokat egy oktatói csoport dolgozta ki, akik azonban, félve a megtorlástól, nem vállalták nyíltan nevüket. „Attól tartanak, hogy szakmai előrehaladásukat akadályozza majd az egyetem vezetése, és nem vállalják a nyilvánosságot. Nem az én partizán akciómról van tehát szó. A Babes–Bolyai Tudományegyetemről elbocsátották Hantz Pétert és Kovács Lehelt, amiért nyíltan kiálltak a magyar oktatás mellett. Nekem is „azt ígérték”, hogy kidobnak, de vállalom a kockázatot. Közel tíz éve nem hívták össze a MOGYE magyar oktatóit, hogy megbeszéljék a magyar nyelvű oktatás gondjait az egyetemen, egy ilyen testület által hozott döntést nem lehet csak úgy félreseperni. A közgyűlést Nagy Örs rektor-helyettesnek kellene összehívnia” – jelentette ki Ajtay-Kincses Mária, hozzátéve, hogy a MOGYE szenátusának március 20-i körlevelében megtiltották, hogy interjút adjon. „A sajtótájékoztatóra meghívtuk Nagy Örs rektor-helyettest is. Ő azonban nem jött el” – tette hozzá. Dr. Kovács Lehel elmondta, hogy április 10-én benyújtották az RMDSZ-hez, az Európai Parlamenthez valamint az Európai Bizottsághoz és az EBESZ-hez azokat az aláírásokat, amelyeket a Babes–Bolyai Egyetem keretében a magyar természettudományi fakultás valamint a humán tudományok fakultása létrehozása érdekében gyűjtöttek. A Babes–Bolyai Egyetem 55 oktatója támogatta aláírásával a magyar nyelvű természettudományi és 43 oktatója a humán tudományok fakultás megalakítását, ami több mint 80 százalékos támogatottságot jelent az oktatók körében. Hozzátette, hogy 1998 óta négy alkalommal kérték két-három magyar nyelvű fakultás létesítését a BBTE-n, mindhiába. Dr. Nagy Örs, a MOGYE rektor-helyettese cáfolta, hogy a Bolyai Kezdeményező Bizottság sajtótájékoztatójára meghívást kapott volna. /Antalfi Imola: Tízpontos javaslatlistát állított össze a Bolyai Kezdeményező Bizottság. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 21./
2007. április 23.
Tíz pontban megfogalmazott javaslatlistát nyújtott át a hétvégén a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) vezetőségének az intézmény magyar oktatói nevében dr. Ajtay Kincses Mária, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) alelnöke, aki egyedül írta alá a listát. Elmondta: őt már megfenyegették, nincs veszítenivalója, de nem szeretné, ha kollégáit is támadások érnék. A követelések között a döntéshozási és pénzügyi önállóságot élvező magyar általános orvosi, gyógyszerészeti és fogorvosi karok létrehozása, a beiskolázási szám újratárgyalása, a magyar oktatók arányának növelése, a vezetői tisztségek paritásossá tétele, az anyanyelvű államvizsga lehetővé tétele, illetve az intézmény háromnyelvű feliratozása szerepel. Az egyik legfontosabb követelés az RMDSZ és a PSD között 2002-ben kötött politikai alku nyomán megszületett beiskolázási arány újratárgyalása, ugyanis tavaly a tandíjmentes helyekre az általános orvosi karon magyar diákok 8,09-es jeggyel juthattak be, a román nyelven felvételizők pedig akár 5,95-tel is. A követelések közül eddig mindössze egy látszik megvalósulni. Constantin Copotoiu a MOGYE rektora megígérte, hogy hamarosan elkészülnek a román, magyar és angol nyelvű feliratok, amelyek az épület felújítása után felkerülnek a falakra. „Elsősorban azt szeretnénk elérni, hogy elkezdődjék a párbeszéd, mert tizenhét éve minket senki nem hallgat meg” – indokolta a beadvány célját Ajtay Kincses Mária, utalva az évek során megválaszolatlanul maradt hasonló próbálkozásokra. Szerinte Nagy Örs sokkal többet tehetne a dialógus megteremtése érdekében. „Többször is meghívtuk, beszélgessünk el a gondjainkról, de ő mindig talált kitérőt, és nem ült le velünk” – emlékeztetett az oktató. Nagy Örs szerint mindez nem felel meg a valóságnak, ő is a párbeszéd hívének vallja magát. „Akár hetente is összehívhatom a magyar oktatók közgyűlését, de ezzel még nem oldottam meg semmit. Itt minden a szenátusban többségben lévő román kollégáinkon múlik vagy a politikai döntéseken. Másrészt én az egyetem rektor-helyettese vagyok, aki a teljes oktatási rendszerért felel – nyomatékosította Nagy Örs. A Babes–Bolyai Tudományegyetemen alapítandó önálló magyar karok érdekében küldtek aláírásokat az Európai Parlamenthez és az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlethez (EBESZ) – jelentette be Kovács Lehel. A BKB alelnöke elmondta, több tucat támogató aláírást gyűjtöttek össze, mellyel a BBTE magyar oktatói az önálló magyar természettudományi és humán tudományi fakultások megalapítását kérik. Kovács átadta az aláírások listáját Sógor Csabának, és felkérte, hogy továbbítsa azokat a szenátus tanügyi bizottságának, illetve Markó Béla miniszterelnök-helyettesnek. /Szucher Ervin: Párbeszédet szeretnének. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 23./
2007. május 18.
Az idei felvételi vizsgán a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem általános orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti karán továbbá a négyévessé váló orvosi asszisztensképző szakon a meghirdetett helyek 50-50 százalékára vesznek fel tanulmányaikat magyarul illetve románul folytatni kívánó diákokat – jelentették be. Nagy Örs rektor-helyettes jelezte, az 50 százalék valamelyest javít azon a Bolyai Kezdeményező Bizottság által is felvetett egyenlőtlenségen, ami a tavalyi felvételit jellemezte, mikor a magyar vonalra az általános orvosi karon 8-ason fölüli, a románra pedig már az ötöst meghaladó általánossal is felvételt nyertek a hallgatók. Az új elosztás alapján a korábbi 103 helyhez képest 137-re bővül a magyar vonalon betölthető helyek száma, a fogorvosin és a gyógyszerészeti karon 25-25 hely lesz, s minderre a végleges engedélyezést a jövő héten várják. Egyetemi szintű, azaz négyéves lesz az orvosi asszisztensképzés, amelyen az őszi tanévtől magyar vonal is indul. Három szakon viszont, amelyek iránt az elmúlt években kisebb volt az érdeklődés (fogtechnikus, fogászati asszisztens illetve gyógyszerészasszisztens) csak tandíjas helyeket hirdetnek meg. Copotoiu Constantin rektor szerint azért nem lehet magyar tagozatról beszélni, mivel a diákok és az oktatók egy része egyetértett azzal, hogy a gyakorlatot továbbra is román nyelven tartsák. A rektor szerint nincs szükség arra, hogy a román tagozatos hallgatóknak, akik Erdélyben vállalnának munkát, biztosítsák, hogy magyarul is tanuljanak, mivel mindenkinek ismernie kell az ország nyelvét. A rektor elmondta, hogy a magyar tagozaton a végzősök közel 80 százaléka külföldre távozik. /(bodolai): Kívül-belül megújul az egyetem. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./
